Barion Pixel

3e. fejezet – Az érzékszervek anatómiája

2190 Ft

Az érzékszervek anatómiája c. fejezetben tárgyalásra kerülnek az egyes érzékszervek perifériás, valamint centrális részei, mind makroszkópos, valamint mikroszkópos értelemben, vérellátásukkal, beidegzésükkel együtt, illetve helyenként élettani kitekintést teszünk az adott szerv működésének tekintetében.

A fejezetben sorban tárgyaljuk a látószervet és a hozzá kapcsolódó látópályát, majd a látás központi struktúráit és azok működését; a látószervhez kapcsolódó reflexeket, valamint a látószerv védőberendezéseit. A halló- és helyzetérző szervnél hasonló metodikát követünk. Ezek után vesszük sorra az ízérzés és szaglás szerveit és központi struktúráikat. A fejezetet a bőr, mint érzékszerv tárgyalásával zárjuk.

A letöltés a jegyzet mérete miatt a megszokottnál kissé hosszabb időt vehet igénybe.

Leírás

Az érzékszervekről általánosságban

Minden élőlény elengedhetetlen képessége kell legyen – ha életben akar maradni – a környezet ingereinek, a környezet változásainak érzékelése, és az arra adott, adekvát reakció. A törzsfejlődés (evolúció) folyamán igen korán (az egysejtűek között) megjelent képesség (a sejt egyik életjelensége – az ingerlékenység) aztán az évmilliók alatt az állatvilágban a külvilág – és a belvilág – egyes ingereire specializálódott, néha igen összetett szerkezetek kialakulásához vezetett.

A környezet érzékelésére és az arra adott válasz kialakítására kifejlődött legegyszerűbb szerkezet a reflexkör, mely már a gimnáziumból ismert fő részekből áll: a receptorból, a bevezető, avagy afferens szárból, a központból, a kivezető (másnéven efferens) szárból és a végrehajtó szervből/szövetből, vagyis az effektorból.

A receptor nem más tehát, mint egy, a környezet fizikai, vagy kémiai ingereit az idegrendszer számára az idegeken továbbítható ingerületté alakító szerkezet. A receptorok lehetnek maguk a ganglionokban ülő pseudounipolaris idegsejtek, illetve érzékhámsejtek (utóbbiak a fej területére jellemzőek). A pseudounipolaris idegsejt alkotta receptor lehet maga a csupasz perifériás axonterminális (pl. fájdalom esetén), vagy rendelkezhet támasztó sejtekből felépülő végkészülékkel (pl. a nyomás és tapintás receptorai).

További információk

oldalszám

94 oldal

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

Csak bejelentkezett és a terméket már megvásárolt felhasználók írhatnak véleményt.