3a. fejezet – A központi idegrendszer makroszkópiája

Leírás

A központi idegrendszer makroszkópiájának tárgyalása során végighaladunk az egyes területek részein, anatómiai jellegzetességein, térbeli elhelyezkedésükön, vérellátásukon. A fejezetet az agyburkokkal és az agy körüli terek ismertetésével zárjuk. Mindenekelőtt – a lentebb tárgyalt területek könnyebb megértése érdekében – rövid fejlődéstani kitekintést kell tennünk.

Rövid fejlődéstani bevezető

Záródása után a velőcső cranialis vége három, primer agyhólyaggá tágul (cranio-caudalis irányban előagy –  prosencephalon,középagy – mesencephalon és utóagy – rhombencephalon), míg caudalis része keskeny marad és a gerincvelőt alakítja ki. Mivel az idegrendszer növekedésének sebessége meghaladja az embryo más részein tapasztalhatót, a velőcső két görbületet vet – egyet a gerincvelői szakasz és a rhombencephalon között (flexura cervicalis), és egyet a mesencephalon területén (flexura cephalica). A mesencephalont a rhombencephalontól egy mély barázda, az isthmus rhombencephali választja el.

Öthetes korra a primer agyhólyagok tovább differenciálódnak. Az előagyon belül (prosencephalon) elkülönül a végagy(telencephalon), valamint a köztiagy (diencephalon). A telencephalon egy középső páratlan (telencephalon impar, kifejlett egyedben lamina terminalis), valamint két oldalsó kiboltosulásból (hemispherium) áll. Utóbbiakból fejlődnek a nagyagyféltekék. Az utóagy (rhombencephalon) is feltagozódik két részre, a cranialisabb helyzetű metencephalonra, melyből a híd (pons) és a kisagy (cerebellum) fejlődik majd, illetve a caudalisabb myelencephalonra, melyből a nyúltvelő (medulla oblongata) alakul ki. A metencephalon és myelencephalon közötti határ a hídgörbület (flexura pontis).